De jó Nekik!!

Éppen hazafelé tartottam, és vártam az Alleenál, hogy a 150-es elinduljon végre. Néztem a kivetítőt és a Lord of the Dance produkció reklámja ment. Csak néztem a táncosokat, hogy milyen jó nekik, hogy a munkájuk a tánc, egész nap azt csinálják, amit a legjobban szeretnek, és ráadásul még csodálatos alakjuk is van. Ugyanezt érzem, mikor nézem az Animal Planeten a műsorokat. Mintha ezeknek az embereknek nem kéne dolgozni soha, hiszen a hobbijukkal keresnek pénzt. Ma azonban rájöttem valamire. Hát mit irigylek én bárkit is, hiszen a gyakorlati helyem minden eddigit felülmúlt, fel vagyok doppingolva, és tele vagyok energiával. A munkahelyem meg továbbra is az egyik kedvenc helyem. Ékszerek és bűnügyek. Kontrasztosak, de a két szenvedélyem egyszerre van jelen az életemben. Végre van valami, ami lelkesít és leköt. Arról nem is beszélve, hogy folyamatosan dicsérnek, és tehetségesnek tartanak. Régen éreztem magam ennyire jól. :)

A hírek világa

Nem sűrűn olvasok híreket. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy csak megnyitom a legnagyobb közösségi portált, és minden ott van, akár az általam kedvelt oldalak, vagy az ismerőseim osztják meg. Viszont ma egész nap a hírportálokat bújtam, hogy végre megtudjam, hogy mi lett azzal a kínai artistával, aki tegnap a szemünk láttára zuhant le a rúdról. Sajnos csak most este tudtam meg, hogy fejsérülésekkel szállították kórházba, de szerencsére jól van.
Viszont a "népszerű valóság-show"-ról már mindent tudok, anélkül, hogy bármelyik cikkre rákattintottam volna, illetve egyetlen percet is megnéztem volna belőle. Amíg én egy cirkuszban ülök, adózom a kultúra oltárán, és végignézek egy ilyen balesetet, addig más ezen röhörészik. Márpedig ezek a mások sokan vannak, hiszen hogy lehetne nézettségi rekordot felállítani nélkülük. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy tényleg ennyi tudatlan, tuskó ember van Magyarországon, hogy még mindig eladható ez a szenny.
Visszatérve a kiinduló ponthoz, fantasztikus műsort láttunk, a gála is nagyon jól sikerült, bár nyilván rányomta az előadás végére a bélyegét a baleset, és ez a hangulaton is meglátszódott. Jól mutatja, hogy micsoda fantasztikus emberek, hiszen miután hordágyon levitték a fiút, a többiek még visszajöttek leszedni a kellékeket. Hatalmas vastapsot kaptak. Azonban a bohóc fiú is ügyes volt, hiszen egy kétségbeesett közönség elé kijönni, és szórakoztatni, amíg kiderül, hogy hogyan folytatódik az előadás, ahhoz tehetség kell. Hát igen, nekik a szórakoztatás az életük, amibe sajnos ezek a balesetek is beletartoznak.

http://www.noltv.hu/video/5257.html

http://www.noltv.hu/video/5257.html

Cirkuszfesztiválon jártam :)

Mindig is imádtam a cirkuszt. Szerencsére sokszor is voltam, sokféle előadást csodálhattam meg. Azt az egyetlen dolgot nem értem, hogy miért gondolják, hogy ez gyerekeknek való program?
Apukámmal, Dáviddal, Norbival és Gergővel mentünk a X. Budapesti Cirkuszfesztiválra. Szerintem mi felnőttek sokkal jobban élveztük az egészet, mint a kicsi. Iszonyatos munka van egy-egy néhány perces produkcióban. Az esti előadás meg egyszerűen új értelmet adott a lélegzetelállító szó jelentésének. Olyan csodákat, magasságokat, szaltókat és dobásokat láttunk, hogy arra nincsenek szavak. Külön tetszett, hogy a jórészt felnőttekből álló közönség tele volt élettel, sikítás, fütyülés, hatalmas ováció volt egy-egy sikeres mutatványnál, és nagy biztatás, ha esetleg nem sikerült. Különösen a magyar produkciónál volt nagyon nagy őrjöngés, ami így helyes, mégiscsak a mieink. :)
Egy-egy fantasztikus produkció után pedig állva tapsolt a közönség. :)