Bevallom őszintén, talán én voltam az egyetlen ember, aki nem örült annak, hogy kijutottunk az EB-re. Láttam magam előtt, hogy ez mennyibe fog kerülni az államnak. Ha jól szerepelünk azért épülnek stadionok, ha nem, akkor pedig azért...
Aztán jött az osztrákok elleni meccs. Mondom oké, engem még mindig nem érdekel a foci, de akkor is sokba fog ez nekem kerülni az adóforintjaimból. Meg jajj, ez ömlik a facebookról feeling.
Aztán jött Izland, Portugália. Elgondolkodtam, mi van ebben az országban??? Mindenki szurkol??? Mindenki piros-fehér-zöld nagymagyar??? Mondom ne, nekem ez nem tetszik. Apró közösségünk, akik magyarok az év minden napján hirtelen hatalmasra bővült? Már nem ciki vagy szélsőséges a nemzeti szín? Ja, hogy a kocsmában azért még mindig nem állnak fel a Himnusz alatt, értem. Sok minden nem változott. Aztán kérek időpontot koponya MR-re, és jövő év januárra kaptam. Mondom oké, én megpusztulok, de a focira van pénz. Különben is, mi a vizes sportokban vagyunk a császárok, én rájuk vagyok büszke.
DE!!! Mindezen aggodalmaimat félretéve, ez a hangulat, ami jelenleg az országban uralkodik, kellett nekünk, mint egy falat kenyér. Senkinek nem nőtt a fizetése, nem csökkent a munkaideje, nem kaptunk adókedvezményt, nem lett könnyebb az élet. Azonban együtt szurkolunk. Nagy társaságok kivetítők előtt, családok ülnek a TV előtt. Közösség-formáló ereje van. Hiába lázadok, el kell fogadnom, hogy ekkora sikert csak a foci tud elérni, más sport nem. Lazaság és izgalom van. Bárcsak ilyen lenne minden egyes napunk ebben az országban.
Éppen ezért kedves Belgium, kérlek, kérlek, ennek az országnak nagy szüksége van a továbbjutásra. Sosem fogjátok megérteni (kívánom, hogy ne is kelljen), hogy milyen viszonyok uralkodnak nálunk. A közös szurkolás azonban teremtett pár békés hetet. Fel sem lehet idézni, mikor volt itthon ennyire jó hangulat utoljára. Ugyanis van hangulat az országban!!!! Erre vártunk. Akarjuk tovább...És ugyebár, ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az éjjel soha nem érhet véget, varázsolj nekünk valami szépet!!!!
(Na vajon mi az agymosás, ha nem az, hogy rengeteg B közép huligánnak megmondani, hogy szabad akaratodból mostantól Soho Party-t fogsz énekelni kifulladásig :D)
"A szerelmet tudni kell viselni, ez az egyetlen márka, ami sosem megy ki a divatból." (SATC)
2016. június 26., vasárnap
2016. június 4., szombat
A búcsú
"Ezért olyan fontos, hogy bizonyos dolgokat hagyjunk elmenni. Elszakadni. Megszabadulni. Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot. Felejtsd el azt, aki voltál, és legyél az, aki vagy." (P.C.)
https://www.youtube.com/watch?v=enVatem9KyQ
https://www.youtube.com/watch?v=enVatem9KyQ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)