Keresztes Ildikó - Magányos csónak

Néha van ilyen...

Tékozló fiú

Ma eltűnt egy kis időre a macskám. Nagyon megijedtem, mert ő egy elég kiszámítható állat, és soha nem szokott ilyet csinálni. Kerestem mindenhol a környéken, a kertben és a lakásban. Aztán így mentem el dolgozni. Csak estére került elő. Szerencsém volt, hiszen egyetlen napot sem kellett nélküle kibírnom. Úgyhogy mindenki boldog volt, hogy a tékozló fiú hazatért. Szegény Barney, aki a lakásba nem jöhet be, és az utcára is csak pórázon mehet ki, vajon mit gondolhat? Mennyivel több van megengedve a macskának. Nem akarok ennyire az állataim bűvöletében élni, de hatalmas álmom volt, hogy legyen egy vörös cicám, és egy labradorom. Végre sikerült. Na meg azok az emberek, akik ennyire imádják a házi kedvencüket, általában az állatoktól kapják vissza, amit az emberektől nem. Legalábbis régen ezt gondoltam, amíg nem voltak nekem, most már tudom, hogy ez igaz. Megijedtem, hogy már megint valamelyik szomszédnak szúrta a szemét, mint az eddigiek. Akar még valaki valamit elvenni tőlem? Lassan kifogyok a fontosakból.

Hétfőn érkezik hozzánk egy egyetemista lány. Ukrajnából jön, és ha minden igaz, 2 hetet marad nálunk. Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy hogy fogok az angollal boldogulni. Azért ez izgalmas is, de nagy kihívás is. Nem bízom magamban megmondom őszintén. Majd elővesszük a hatalmas romantikus film gyűjteményemet, és végignézzük őket angolul.:)

Elmúlt hetek...

Az elmúlt hetek egyik, ha nem a legnagyobb eseménye volt, hogy 21 éves lettem. Egész egyszerű szülinapom volt szerencsére. Anyut megkértem, hogy ne süssön tortát, inkább sajtos puffancsot. Aztán hétvégén átjött néhány barátnőm, megleptek egy igen eredeti ajándékkal, amit torta formájában is megkaptam. Aztán elindultunk bulizni, de kocsmázás lett belőle. Sokan ott voltak, de sajnos azért nem volt teljes a létszám. Ebből a szempontból sokszor visszasírom a 19. születésnapomat, ahol tényleg mindenki ott volt, aki fontos.

Főiskolás lettem!! Újra!!! Vannak nálam sokkal jobbak, akik elsőre megtalálják a tökéletes főiskolát, ahol megszerzik a diplomájukat, de nekem ide kicsit hosszabb volt az út. Nem is baj. A lényeg az, hogy már most nagyon élvezem a sulit, végre érdekes dolgokat fogok tanulni. Korán van még az első hét után ítélkezni, de már maga az épület is sokkal vonzóbb, számomra ez fontos. Bár ez is a XIII. kerületben van, csak pár utcányira az előző sulimtól, mégis sokkal jobb. Gyorsabban is odaérek. Főleg ha a barátomtól megyek.

Ma kerítést festettünk apuval. Szegénynek nincs elég fia, így kénytelen volt engem befogni. Mondjuk nem bántam, mert festeni szeretek. Igaz, egész napos elfoglaltság volt, és még mindig festékes vagyok kicsit, de talán életemben először apu megdicsért. Ő festett kívül, én belül, de olyan ügyes voltam, hogy előbb lettem kész, így végül kint is festettem. Mellesleg talán ez volt idén az utolsó alkalom, hogy fürdőruhában mutatkoztam a szabadban. Legalább a pillangóm is meglátta a napfényt.

Amúgy meg egy gyönyörű hétvége van a hátam mögött. Remélem a következő is hasonlóképpen alakul. Persze attól is függ, hogy a reménytelenül változó hangulatom, éppen merre fog billenni...