Végre tavasz van, és Budafokon kezdődnek a vasárnapi bográcsosok. Mindig is imádtam, amikor hétvégente elmentünk biciklizni, és az egész kerület a kertben ücsörgött, beszélgetett, vagy éppen valami nagyon finomat főzött. A jó időkben természetesen mi is szinte minden vasárnap bográcsban készítjük el az ebédet. Az a hagyományunk, hogy a karácsonyfánk kiszáradt ágain gyúló tűzön kell, hogy megsüljön az első szalonna vagy éppen paprikás krumpli. Ahogy egyik barátnőm mondta, most már tavasz illat van.
Míra is kiköltözött az erkélyemre. Friss levegőn van, ott aztán akkora felfordulást csinálhat, amekkorát akar. Apa bedeszkázta az erkély alját, hogy ne férjen ki, nehogy leessen. Amúgy nem is olyan könnyű nyulat nevelni. Igen, szó szerint nevelni kell őket. Míg egy macskának odarak az ember egy almot, és egyből tudja mit kell csinálni, addig egy nyulat szépen lassan rá kell szoktatni, mégpedig azzal, hogy az ember napjában többször is összesöpri a bogyókat, bele a nyuszi wc-be. Viszont! Én ilyet még nem láttam, de Míra nagylány lett, annak minden látható jelével. Nagyon izgi. Ki tudja, talán egyszer majd találunk egy jó képességű bakot neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése