Pillangók

"A boldogság olyan pillangó, melyet, ha kergetünk, soha nem érhetjük el, de ha leülünk csendben, leereszkedik ránk!"

Ma éppen vártam hazafele a metrót a Rákóczi téren, amikor olvasás közben rámszállt egy pillangó. Azért a pillangók nem arról híresek, hogy kedvelnék az ilyesfajta érintkezést az emberekkel, de nagyon örültem neki. Remélem a boldogság sem várat sokáig magára.

Egyébként szenzációs dolog a 4-es metrón utazni. Mindig azt beszéljük a kollégámmal, hogy teljesen más az utazó közönsége, mint a többinek. Itt a legtöbben nem a telefonjukat nyomkodják, hanem újságot és könyvet olvasnak. Tiszták, és jól öltözöttek. Nem feltétlenül a márkás holmikra gondolok, hanem arra, hogy ízlésesen, korukhoz, alakjukhoz, stílusukhoz hűen vannak felöltözve. Természetesen azért előfordulnak hatalmas mellényúlások, de végülis kivel nem? 

Tegnap pedig családi fotózáson vettünk részt. Majd egy-két képet megosztok azon a hatalmas közösségi portálon, amin én is ott lógok non-stop, de nélküle talán boldogabb lenne az élet...