Be sem számoltam még Eszter és Dani esküvőjéről. Mit is mondhatnék, hiszen már úgyis mindenkinek elmeséltem, hogy milyen fantasztikusan éreztem magam. Gyönyörű szép esküvőjük volt, ritkán látni ennyire boldog és összeszokott párost. Szép díszítés, jó hangulat, belevaló társaság. Még a csokrot is elkaptam!! Na de hogy én milyen boldog voltam ettől... Ki is van szárítva a koszorúslány csokrommal együtt. A ruhámat is csak a nyaralás miatt akasztottam be a szekrénybe, mert olyan jó volt nézni az ágyamból.
Rajtuk kívül még 3 ismerősömnek volt esküvője augusztusban. Igaz, az övéket csak a facebookon követettem, de nekik is sok boldogságot kívánok!
Szandi és Balázs esküvője pedig átcsúszott szeptemberre, de már nagyon várom, és biztos ott is minden rendben lesz! :)
Menni vagy maradni? Annyira szörnyű, és biztos, nagyon sok ember fejében megfordul akár napi szinten. Végre fantasztikus munkám van, amit imádok. Azonban lassan mindenki itthagy, ilyenkor mi a jó? Tényleg megérné elmenni a magasabb életszínvonalért? Imádom a pénzt elkölteni, tehát nyilván igen. De ott az öcsém nem ugrik reggelente a nyakamba, vagy amikor hazajövök. Nem rakhatom át az egész családomat és az összes barátomat egy jobb helyre? Vagy még jobb, nem szüntethetnénk meg itthon a problémákat?
Na de evezzünk vissza a vidámabb témákra. Újabb Szigligeten vagyunk túl. Igaz, sajnos nem nagyon volt strandidőnk, de összességében mégis jól éreztük magunkat. Valahogy Szigliget mindig egész évre nyomot hagy az emberben. Sokszor még az után is. Jó kis visítva röhögős estéken vagyunk túl, és legalább mindannyiunknak sikerült valamit összeszedni vagy egy torokfájást vagy egy kis náthát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése