Könyvek a közelmúltból

Ahogy már egyszer régen ígértem, ajánlok (vagy nem ajánlok) pár könyvet, amiket a közelmúltban olvastam.

Sheila Hocken - Emma és én
Karácsony előtt megakadt a szemem a könyvesboltban ezen a köteten. Két ok miatt vonzott rettenetesen: A kedvenc nevem az Emma, Emma pedig egy labrador. Hogy miért imádom a labradorokat, arra van egy 30 kg-os, zsemle színű indokom. Tehát a főhősünk egy vak lány, aki életében először kap vakvezető kutyát. A könyv egy nagyon jól szerkesztett, mindig a lényegre térő alkotás, amiben megismerhetjük, hogy milyen a kiképzés, hogyan lehet sminkelni magunkat és a körmünket festeni vakon, és hogyan lesz a könyv vége mégis boldog? Bátorság, akarat, barátság, és szerelem is átszövi a történetet. :)

Singer Magdolna - Áldatlan állapot
Talán nem mindenki vevő az ilyen dolgokra, de nekem borzasztóan tetszett a könyv, és egy életre el is bizonytalanított. A könyv a fejlődési rendellenséggel foglalkozik, melyek még a terhesség alatt kiderülnek - egyeseknél. Ilyenkor jön a nagy kérdés: Elvetetni vagy megtartani? Mind a kettőhöz bátorság kell, anyák, nőgyógyászok, szociális munkás is elmesél egy-egy történetet. Személy szerint, számomra megosztóak voltak a történetek, hiszen a legtöbbel együtt sírtam, míg másokon felháborodtam. A témához hozzászól Geréb Ágnes is, akiben kellemeset csalódtam. A legszomorúbb azonban az volt, hogy az egyik történetben, ahol egy Down-szindrómás kisfiú született a családba 7. gyermekként, felfedeztem, hogy én ezzel a családdal együtt nyaraltam régen. Peti akkor 7 hónapos volt, én 11 éves, és megengedték, hogy megfogjam. Mivel imádom a gyerekeket, ez nekem nagy élmény volt. Akkor még csak hárman voltunk testvérek, és pár év múlva teljesen véletlenül találkoztunk velük Erdélyben. Mi akkor mosolyogva mondtuk, hogy bizony mi már 4-en vagyunk, ők akkor már 8-an voltak testvérek. A szörnyű a történetben az volt, hogy ez a gyönyörű kisfiú, akit a karomban tartottam, megtudtam a könyvből, hogy 3 évesen meghalt. Annyira, de annyira szomorú voltam. Vesz az ember egy könyvet, és rátalál egy régi ismerősre, aki meghalt.
A szomorú történetektől eltekintve mindenkinek ajánlom, aki kicsit is érzékeny a fogyatékosok élete iránt, vagy aki gondolkozott már azon, hogy mit tenne, ha beteg baba fejlődne a testében. Én már tudom :)

Rhonda Byrne - A Titok
Na ezt soha, senkinek eszébe ne jusson elolvasni. Komolyan! Nagyjából fél oldalban az egész történetet meg lehetett volna írni, és abban részletesen benne lenne minden. A többi olyan, mint néhány ihlettelen beadandóm: önismétlő, unalmas, rizsázás. Az írónőnek volt esze, mert sok buta ember (mint én) megvette ezt a rendkívül amatőr stílusban íródott szemfényvesztő valamit, és írt még ugyanerről vagy három könyvet. Tehát amikor elkezdte bizonygatni, hogy ha erősen akarom, akkor a szemem magától is megjavul, vagy ha jól koncentrálok ötösöm lesz a lottón, azt hittem, kihajítom az egészet. Persze, aki gondolja olvassa el, de időpazarlás...

Lackfi János - Milyenek a magyarok?
Azt hittem, hogy most aztán magamba szívok némi nemzeti öntudatot, humoros formában. Hát ez inkább ironikus volt, "tipikus magyar mentalitás" szerint. Volt benne egy két jó gondolat, meg néhány érdekes történet, ami tetszett. Mindezt összevetve, mint a filmeknél, olyan "egyszerelolvasós".

Nyáry Krisztián - Így szerettek ők
Megint csak egy könyv, amiben csak a lényeg van. Így szerettek az irodalmi nagyok. Annyi minden "bulvár" volt benne, amiről az irodalom órákon nem esett szó. Egyszerűen imádtam. Volt tragikus és komikus szerelmi történet, volt aki házasodott, vagy elvált, félreléptek, és hűek voltak, meg persze olyan is, aki élete végéig csak remélt...Ahogy az életben, nekik sem ment egyszerűen, de a néhány kivétel mindig erősít minden szabályt, és azt a hitet, hogy létezik igaz és örök szerelem, de nem mindannyian találjuk meg.
Egyébként ezeket az irományokat bárki elolvashatja ingyen a facebookon is, érdemes követni a szerzőt.

Csernus Imre - A Nő
Hasonló nézeteket vallok sok mindenben, azonban a dolgokat szerintem nem lehet ennyire leegyszerűsíteni, és általánosítani. Amióta ezt a könyvet olvasom, már elolvastam néhány másikat, mert egyszerűen nehezen veszem rá magam a folytatásra. Egy ideig nagyon élvezhető, aztán a magyarázó stílus unalmas, végül pedig idegesítő válik. Egyébként jó gondolatok vannak benne, csak némi stílushiba beleszólt ezek élvezhetőségébe.

Louisa May Alcott - Kisasszonyok
Rachel kedvenc könyve a Jóbarátokban. Gyorsan megrendeltem az interneten, azonban gyanús volt, hogy olyan kevésnek tűnik árban is, és oldalszámban is. Úgyhogy elmentem érte az átvevő pontra, ahol a kezembe kaptam egy gyönyörű szép mesekönyvet. Mivel szép a borítója, meg szép rajzok vannak benne, és mert nem akartam leégetni magamat, hogy ilyen béna vagyok, elhoztam. Végülis szép volt így is, filmben mondjuk szívesebben megnézném.

Majd ha bővül még a lista, írok még, mert nagyon szeretem az ilyen könyves élménybeszámolókat, írok majd egy filmeset is egyik nap. Meg persze lelkesen gyűjtögetem azokat a dolgokat, amikhez már öreg vagyok. :)