Mindennapi hősök

Ma munka után megvártam anyát, hogy együtt vásároljunk be és együtt menjünk haza. A cuccaimat az üzletben hagytam, és amikor mentünk visszafelé, látjuk, hogy egy kislány nagyon keservesen sír. Egyből odaléptem, megszólítottam: "nincs meg anya?" Bizony igazam lett, úgyhogy beszaladtam, hívtam a diszpécsert. Közben anya a padon megnyugtatta, és az anyuka is előbb meglett, mint ahogy a biztonsági őrök odaértek. Az anyuka 4 másik egész kicsi gyerekkel kereste. Én jót mosolyogtam rajta, mert tudom, hogy hogy van ez a nagycsaládban. Valaki mindig elveszik. Sajnos ezen sokan nem nevetnek, hanem hozzávágják, hogy minek annyi gyerek. Pedig mindenkinek szíve joga ezt eldönteni. A lényeg, hogy Luca megtalálta az anyukáját, mi meg egy pillanatra hősöknek érezhettük magunkat anyuval.